A feladat maga egy nagyon könnyűnek mondható feladat volt. Persze azért van benne pár dolog, amibe bele lehet kötni.
Kezdjük először a végén: elválasztás. Miért a végén szerepel? Nehezebb másra gondolni, mint a vizsgázó szivatására. Ezt egy egyszerű kísérlettel tudom alátámasztani: tessék Wordben kikapcsolni az elválasztást (a Wordben az automatikus elválasztás a teljes szövegre vonatkozik) és a táblázat első sor utolsó cellájában törölni a sortörést (vagy eleve el sem helyezni azt). A cella tartalma úgy néz, mint a mintán. Most tessék bekapcsolni az elválasztást! Az egész szöveg újratördelődik, többek között a cellák tartalma is. Eredmény: mikor a vizsgázó elolvassa a feladat utolsó pontjaként szereplő utasítást az elválasztásra, már meggyőződött arról, hogy a cellák tördelése megfelel a mintának. Ezután bekapcsolja az elválasztást és BUMM! a cellákban elromlik a tördelés. Amit vagy észre vesz, vagy nem. Ha észrevesz, nem veszít pontot, ha nem veszi észre, akkor pontot veszíthet. (Azért a feltételes mód, mert az útmutató megengedi, hogy legfeljebb két cellában hibás legyen a tördelés.) A videóban ez a probléma azért nem jelenik meg, mert részben a feladat ismeretében (egyszer már megoldottam a videó készítése előtt és túl voltam a vizsgadolgozatok értékelésén is), részben pedig mert sorkizárt igazítás esetén alapvető dolog az elválasztás alkalmazása a nagy szóközök kialakulásának elkerülésére, már a szöveg sorkizárttá tételekor bekapcsoltam az elválasztást.
Helyesen az elválasztásra vonatkozó utasításnak a feladat elején, ahol a főszövegre vonatkozó formázás szerepel, ott volna a helye!
Azonban nem az első olyan feladat ez, amelyben a végén szerepel az utasítás az elválasztás bekapcsolására. Ennek véleményem szerint két oka lehet:
a) a feladat készítője (a feladatok készítői?) nincs tisztában azzal az alapvető szabállyal, hogy sorkizárt igazításnál mindig alkalmazunk elválasztást.
b) a vizsgázó szándékos szivatása ezzel a cél, hiszen az elválasztás bekapcsolása után az egész dokumentumot újra kell ellenőrizni az elválasztás miatt esetleg megváltozott részek miatt, nehogy valamilyen beállítást újra kelljen csinálni, rossz esetben tényleg újra kell csinálni.
Előbbi eset a szakbarbár, a valódi szövegszerkesztéshez nem értő szakember jellemzője. Utóbbi azonban szándékos rosszindulatra utal, hiszen arra kényszerülhet a vizsgázó, hogy bizonyos már elvégzett beállításokat újra, másodjára is elvégezzen. Ez pedig fölöslegesen kiprovokált időveszteség. Emiatt pont ma, amikor ezt a szöveget begépelem, felhívtam a tizenegyedikesek figyelmét, hogy mielőtt egy szövegszerkesztési feladathoz hozzálátnak, nézzék meg, hogy nem szerepel-e a végén az elválasztásra vonatkozó utasítás, és ha szerepel, akkor annak bekapcsolásával kezdjék a megoldást.
Másik problémás rész már inkább a követelményeknek való megfelelését vonja kétségbe a feladatnak. Emelt szinten, a Dokumentumkészítés témakörbe simán belefér, hogy egy szöveges dokumentumban vektorgrafikai elemeket kell létrehozni és formázni. De vajon közép szinten is belefér? Ne feledjük, hogy ez a feladat a Szövegszerkesztés témakörhöz tartozik, amelyet 40 pont erejéig kell pontozni. Viszont a vektorgrafika a Prezentáció, Grafika és Weboldalkészítés témakörbe tartozik, aminek az értékelése 30 pont. Ebben a feladatban azonban van egy összesen 9 pontos rész, amely ebbe az utóbbi témakörbe tartozik. Vagyis ha szigorúan vesszük, akkor a Szövegszerkesztés témakör mérésére a feladatsor a 40 helyett mindössze 31 pontot ad, míg a Prezentáció, Grafika és Weboldalkészítés témakörbe tartozó tudás mérésére a 30 helyett 39 pontot! Így bár a feladat könnyűnek mondható, felvetődik, hogy vajon megfelel-e az érettségire érvényes szabályoknak...
